gyerekbiztos házasság

Hiányzol!

Drágám!

Fogalmam sincs, milyen indíttatásból, de a napokban megkérdezted tőlem, mit hiányolok legjobban a gyerekek előtti életemből (hmmm…. csak nem a közelgő születésnapomra készülsz?) Akkor hirtelen nem is tudtam mit mondani, mert már kezdenek kikopni az agyamból azok az évek, mikor nem voltak gyerekeink. De… aztán bevillant, hogy van valami, ami nagyon is hiányzik.

Te!
Illetve helyesbítek: MI!!! És az a rengeteg dolog, amit mindig együtt csináltunk.

Tudom, tudom, most is rengeteg dolgot csinálunk, de gondolj csak bele: mindet felosztjuk egymás között:

Te kelsz hozzájuk, én dolgozom; te altatsz, én énekelni megyek; te dolgozol, én itthon várlak; te túlórázol, én itthon várlak tovább; te tolod a kicsit a babakocsiban, én futok a nagy bringásunk után; te focizni mész, én fürdetek és altatok; te sörözöl a barátokkal, én itthon várlak; te sietsz haza, én elrohanok két órára barátnőzni; most te mész templomba, jövőhéten én; te éjfélig dolgozol a gépnél, én megpróbálok ébren maradni, hogy együtt feküdjünk le aludni, de tízből kilencszer nem sikerül; te elmész a gyerekekkel vásárolni, én végre ki tudok takarítani; te intézed a tortát, én megsütöm a húst; neked ma van kedved szexelni, nekem csak holnap lesz – talán… És még sorolhatnám, miről szól az életünk jó ideje – és még hol a vége…!

banner_kettesben

Persze, együtt vállaltuk, a legnagyobb örömmel, és a legnagyobb egyetértésben, ne érts félre, nem arról van szó, hogy visszacsinálnám az egészet, dehogy! De nagyon hiányzik a MI a rendszerből! És talán Neked is, csak eddig nem tűnt fel! És még ha úgy is tűnik most, hogy ez az idő sose jön el: a gyerekeink egy szép (?) napon kirepülnek a kezeink közül, és akkor itt maradunk egymásnak újra: MI! Két dögös ötvenes :-D! De addigis tudd: HIÁNYZOL!

——————-

Tetszett az írás? Szívesen olvasnál hasonló elmélkedéseket, tanácsokat, beszámolókat HÁZASSÁG témakörben? Iratkozz fel a hat részből álló cikksorozatomra:

  • saját és „lopott” tanácsok, tippek, történetek. Ezek nekem nagy tanulságok voltak, talán Neked is azok lesznek!
  • apró változtatások, amik közelebb hoznak Titeket egymáshoz
  • Anyából újra Nő, Apából újra Férfi lesz

Hová küldhetem?

Könyvajánló

Az általam igen tisztelt Vekerdy Tamás azt írja egyik könyvében, hogy a gyerekeink puszta létükkel szívják a vérünket és lerágják a húsunkat. Szép lassan úgy érezzük, kinyiffanunk. Nos, elsőre igencsak felkaptam a fejemet, hogy egy gyermekpszichológus hogy írhat le ilyet. De mióta két csemetével telnek napjaink, bizony rosszabb napjaikon csak “vérszívókként” emlegetjük drága gyermekeinket a férjurammal… Persze ezen jót mosolygunk közben, de mégis, estére totál elfogy az erőnk, és van, hogy altatás után megszólalni sincs erőnk. És bármennyire mondják, hogy egyre jobb lesz majd, én kicsit kezdek aggódni emiatt, és elhatalmasodott rajtam a kétségbeesés, miszerint ránk is igaz lesz a klisé (amit sosem értettem): eléldegéltünk egymás mellett, és észrevétlenül elhidegültünk egymástól. Ez tényleg ilyen “könnyen” megy?

Ebből következik, hogy nemrég ezt a könyvet kaptam le a sikerlistás könyvespolcról a könyvtárban: Andrew G. Marshall: SZERETLEK, DE miért én vagyok mindig az utolsó? – avagy hogyan tedd a házasságodat gyerekbiztossá. Kétlem, hogy valaha átrágom magam rajta még egyszer, így leírom most a főbb pontokat, hasznos lehet ugyanis, voltak benne egészen elgondolkodtató részek… Jó néha ilyeneket olvasni és mások hibájából tanulni. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy nem értek mindenben egyet az íróval.

No nézzük a legalapvetőbb gondolatokat:

Munka, Testvérek, Szórakozás, Karrier, Én, Szex, Partner, Barátok, Hobbi, Otthon, Személyes fejlődés, Szellemi táplálék, Gyerekek, Szülők, Egészség, Háziállatok. Az emberek nagy részének ezek a dolgok fontosak. Kérdés, hogy kinek milyen sorrendben. A könyv szerint a válások nagy része abból adódik, hogy az emberek számára a társuk nem szerepel az első ötben, van, hogy az első tízben sem! Igazából csak élnek egymás mellett, és észre sem veszik, de teljesen lemerítik saját és kapcsolatuk energiáit.

Ezért az írónak az az alaptétele, hogy a PARTNER LEGYEN AZ ELSŐ HELYEN. Igen, a gyerekek előtt! Hiszen a gyerekek boldogságának alapja az, hogy a szüleik boldog házasságban élnek (Ez mondjuk egy nagyon bölcs gondolat, sokan elfelejtik!). A házastársunkat egy életre választjuk, akár 50-60 évre (úgy legyen!), a gyerekeink viszont 15-20 év után már csak átutazók az életünkben.

Az anyukák sajnos a fenti felsorolásban (Én, Munka, Testvérek, Szórakozás, Karrier, Szex, Partner, Barátok, Hobbi, Otthon, Személyes fejlődés, Szellemi táplálék, Gyerekek, Szülők, Egészség, Háziállatok) önmagukat igencsak hátra sorolják. Ezen nekik és férjeiknek is dolgozniuk kell, mert a boldog, életében/karrierjében kiteljesedett édesanya elengedhetetlen motorja egy jól működő családnak. Ez a magyar családoknál talán különösen jellemző igény lenne, ezért is született meg ez az oldal: hogy felébressze az igényt az Anyaidő iránt.

Hosszan taglalja az író azt is, hogyan tegyük önállóvá a gyerekünket, ezzel nem fárasztom az olvasókat, evidens dolgokat ír le. Talán majd egy másik bejegyzésben ismertetem.

Halleluja: lehet vitázni a gyerekek előtt! A lényeg az, hogy lássák azt is, hogy érvelünk az igazunk mellett, és a végén egy mindkettőnk számára elfogadható konszenzusra jutunk, így feloldjuk a vitát, a feszültséget, és nincs rossz hangulat. Ezzel a gyermek egy életre megtanulja a konfliktuskezelést, ami kimondhatatlan nagy kincs lesz a kezében. TILOS azonban gyermekneveléssel kapcsolatos dolgokat a gyermekünk előtt megvitatni. Ezzel ugyanis az egyik szülő óhatatlanul “szararc” lesz.

Fontosnak tartja az író azt is, hogy amikor a társunk hazaér, dobjunk el mindent a kezünk ügyéből, és üdvözöljük – lehetőleg mi köszöntsük őt először, a gyerekek előtt. Ezzel megteremtünk egy olyan légkört, ahová érdemes hazajönni, mert hazavárják az embert.

Nagyon nagy hangsúlyt kap a könyvben a szexualitás is, kizártnak tartja ugyanis az író, hogy enélkül boldog lehet egy házasság. Vajmi kevés az esélye annak, hogy két olyan ember találkozik, akinek valóban nincs igénye a szexre. Ha egy házaspár nem, vagy nagyon ritkán él szexuális életet, az egyikük biztosan le kell, hogy mondjon vágyairól, vagy máshol kell kielégítse őket. Sok párnál abból adódik a probléma, hogy mire odajutnak, hogy összebújhatnának, egyikük – általában a nő – elalszik. Meg kell tehát tervezni az együttléteket, bármennyire illúziórombolónak hangzik. Lehet, hogy ezzel nemcsak időt (este helyett reggel vagy délután), de helyszínt is kell változtatnunk a megszokotthoz képest (pl. a gyerekek szobájától távolabb eső nappalit, vagy fürdőszobát is választhatjuk egy-egy szerelmi légyottra :-))

A boldog párkapcsolat egyik alapja a jókedv és a szórakozás. Fontos, hogy részeseivé váljunk egymás életének. Ez nem feltétlenül a közös kiruccanásokat jelenti (sok szervezést igényelnek, a házaspár sokszor nem is tudja magát elengedni). Sokkal inkább a következőket: családi kirándulások, mosoly és nevetés az otthonunkban, becézgetés, titkos poénok, munkahelyi sztorik megosztása egymással, nap folyamán küldött kedves üzenet, apró ajándékok.

Olvasmányos, érdekes könyv tehát, akit érdekel, olvassa bátran :-D.

Ha úgy érzed, anyaidőre lenne szükséged, iratkozz fel hirlevelemre, és máris küldök 10 kézenfekvő, működő megoldást a hétköznapokra.